Miért kell a vállalatirányítási rendszer?

Kisebb KKV vezetőkkel, tulajdonosokkal történő beszélgetés alkalmával gyakran elhangzanak a következő érvek: „Nekünk nincs szükségünk vállalatirányítási rendszerre, mert:

  • kevesen vagyunk, mindent meg tudunk egymással beszélni,
  • excel táblákban vezetjük, ami szükséges,
  • túl kicsik vagyunk, nekünk nem éri meg,
  • van már számlázó programunk, a könyvelést meg külső könyvelő végzi,
  • túl nagy beruházási költséggel járna, amit nem engedhetünk meg magunknak,
  • egy ilyen rendszer túl bonyolult, nálunk csak az adminisztrációt növelné.”

Ezek az érvek addig helytállóak, amíg a cég nem is akar növekedni, tartósan megelégszik az elért állapottal és nincsenek különösebb problémák az üzletmenetben. Akkor azonban, ha jelentősebb fejlődést szeretne elérni, már érdemes elgondolkodni egy vállalatirányítási rendszer bevezetéséről. Erről szeretném Önt, kedves Olvasó a cikkemben meggyőzni.

Mikor célszerű a kérdéssel foglalkozni?

Amikor egy cégvezető azt kezdi észrevenni, hogy elvesznek bizonyos információk (pl. vevői reklamációk, vagy garanciális kötelezettségek esedékessége), a kollégái nem tájékoztatják időben egyes döntésekről (pl. jelentős árkedvezmény megadásáról, amire nincs fedezet, vagy vevői tartozások mértékéről). Esetleg arra gyanakszik, hogy a teljesítmények nem megfelelőek, vagy bizonyos költségek indokolatlanul magasak (pl. üzemanyag felhasználás), szaporodnak a vevői reklamációk, akkor érdemes elgondolkodnia egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetésén.

Másik ok lehet, ha a cég stratégiát vált és szeretne egy dinamikusabb növekedést elérni nagyobb piaci részesedés révén, vagy új termék, illetve szolgáltatás bevezetésével, esetleg akvizícióval.

Hogyan segíthet egy vállalatirányítási rendszer a fenti problémákon?

Az egyik legfontosabb előny, hogy átláthatóvá válik a cég működése. Mindenki a saját munkavégzését dokumentálja, és az adatok egy központi adatbázisba kerülnek. A vezetőnek nem kell senkit megkérdeznie arról, hogy mi történik a folyamatokban, mert mindent láthat a rendszerből. Így nincs kiszolgáltatva annak, hogy nem értesül fontos információkról.

Mérhetővé válnak a teljesítmények. Már az a tudat, hogy a vezetőség láthatja, hogy ki mit végez el, arra ösztönzi a dolgozókat, hogy jobban teljesítsenek.

Mérhetővé válnak a költségek, ráfordítások. Elemezni lehet a fedezeteket, ki lehet mutatni, hogy az egyes tevékenységek milyen hatással vannak a cég nyereségére. Ezen információk birtokában döntéseket lehet hozni profiltisztításról, gyártási volumenekről, értékesítési árakról.

A pénzügyi folyamatok (cash flow) kiszámíthatóvá válnak. Időben lehet intézkedni fizetések átütemezéséről, vevői tartozások behajtásáról, esetleges befektetésekről.

A folyamatok felgyorsíthatók azáltal, hogy az adatbevitelt kihelyezzük (pl. a vevő adja meg), illetve mobil eszközökkel megkönnyítjük, integrációval a lehetőségek szerint automatizáljuk, az adatellenőrzésre fordított időket kiküszöböljük.

Mindez a cég hatékonyabb működését eredményezi, amelynek következménye a szervezettebb együttműködés a dolgozók között, és a felszabaduló kapacitásokat elemzésekre, további üzletek megszerzésére lehet fordítani.

A vállalatirányítási rendszer adatbázisa számos elemzésre ad lehetőséget, melyek alapján megalapozott stratégiai döntések hozhatók. Például elemezhetjük a forgalom alakulását értékesítési csatornák szerint, a vevőkre fordított idő- és munkaráfordítást, a teljesítményeket, stb. és ezek alapján módosíthatjuk az árpolitikát, a kedvezményeket, az érdekeltségi rendszert.

A növekedés egyik lehetőségét az internet adja. Ha a cég képes online ajánlatkéréseket, rendeléseket fogadni, marketing információkat megjeleníteni, akkor lehetősége van arra, hogy nagyobb vevőkört érjen el, és ezáltal a piacát is növelni tudja. Persze önmagában ez kevés, kell mögötte a back office folyamatokat támogató integrált vállalatirányítási rendszer, amellyel az igényeket megfelelő minőségben és határidőre ki is tudják elégíteni.

Olcsó, vagy drága?

Egy vállalatirányítási rendszer bevezetését tekintsük stratégiai befektetésnek, amely hosszútávra meghatározza egy cég működési rendszerét. Tapasztalatunk szerint ez a fejlesztés 1-3 éven belül megtérül. A befektetés megtérülésének számításánál számszerűsíthetjük a következőket:

  • Elvárt árbevétel növekedés
  • Előállítási, működési költségek csökkenése, ami különböző tényezőkből származhat. Pl.:
    • a szükséges teljesítmény ráfordítások csökkenéséből, ami a részben automatizált folyamatokból adódhat;
    • minőségjavulásból adódó idő-, munkaráfordítás-, anyagköltség-, kapacitás megtakarítás;
    • készlet forgási sebesség növekedése;
    • anyagköltség csökkenése az ellenőrzések eredményeként.

A fentieken kívül van számos, nem számszerűsíthető tényező, ami közvetetten szintén a hatékonyság javulásához, illetve nagyobb vevői elégedettséghez vezet. Pl.:

  • Rugalmasabbá válik a vevők kiszolgálása, rövidebb átfutási időkkel;
  • A reklamációk, panaszok nem vesznek el, az intézkedések nyomon követhetővé válnak;
  • A dolgozói teljesítmények javulnak;
  • A folyamatok dokumentáltsága javul, hiba esetén az okok könnyen kideríthetőek;
  • A szervezeti egységek közötti együttműködés javul a gördülékenyebb kommunikáció révén.

A várható bevétel növekedést és költség megtakarítást kell összevetni a projekt egyszeri és folyamatos költségeivel, hogy a megtérülést (TCO – total cost of ownership) kiszámoljuk.

Összességében egy integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése a cégérték növekedését is eredményezi!

folyamat optimalizálás

Folyamat optimalizálás, miért érdemes?

A folyamatok teremtik meg azokat az eredményeket, amelyeket a vállalat eljuttat fogyasztóihoz, vevőihez. A folyamatok célirányos tevékenységek láncolata, amelyeknek mérhető teljesítménye, költsége, az általuk előállított termékeknek, illetve szolgáltatásoknak meghatározott minősége, mennyisége és átfutási ideje van. Amennyiben a folyamatok során kevesebb tevékenységet kell elvégezni, rövidebb idő alatt, miközben nem kell a minőség romlásával számolni – annál hatékonyabban tudjuk működtetni a vállalatot. A folyamat optimalizálás tehát a hatékonyságról szól. Hogyan tudjuk ezt elérni? Cikkünkben erre adunk néhány receptet.

Átszervezés, vagy folyamat optimalizálás?

A folyamatszervezésnek hatalmas szakirodalma van, számos módszertan ismert, amelyet alkalmazhatunk az irányításban. A folyamatok átalakítása alapvetően kétféle módon történhet:

  • Át-, vagy újjászervezéssel – ami radikális, alapvető változásokat hoz a szervezetben, és felülről irányított. Általában válsághelyzetekben, illetve radikális változás – pl. tulajdonosváltás – esetén alkalmazzák. Gyakran külső tanácsadókat vesznek igénybe. Az ilyen projektek befejezését követően fennáll annak a veszélye, hogy a szervezet visszaáll a régi megoldásokra, ha nem gondoskodnak arról, hogy az új működési mód tartós legyen.
  • Folyamatos optimalizálással – amelynek során a meglévő folyamatok gyenge pontjait számolják fel, illetve igazítják az új követelményekhez. Ez kevésbé radikális és alulról jövő, az érintett szervezetek bevonásával történik. A munkatársak aktív részvétele miatt a változásokat a szervezet könnyebben befogadja.

Célszerű a vállalati működési rendszert úgy kialakítani, hogy a dolgozók érdekeltek legyenek a folyamatok jobbításában, tegyenek javaslatot a veszteségforrások megszüntetésére.

A mérés fontossága

Ha valamit jól akarunk irányítani, rendelkeznünk kell naprakész információval arról, hogy mi történik a folyamatokban. A folyamatirányítás alapvető feltétele, hogy mérni tudjuk a folyamatok legfontosabb jellemzőit:

  • a folyamat eredményeként létrejövő termék, vagy szolgáltatás mennyiségét és minőségét;
  • a folyamatban végzett tevékenységek teljesítményét és költségét;
  • a tevékenységek átfutási idejét.

A folyamat optimalizálás kézenfekvő eszköze leginkább egy integrált vállalatirányítási rendszer, amely mind az értékteremtő, mind pedig az azokat támogató folyamatokról szolgáltat naprakész információt. Az informatika segítségével a folyamatokban jelentős automatizálást valósíthatunk meg, amely az átfutási idők csökkenéséhez vezet.

Így a cég reagáló képessége a piac felé javulni fog. Az informatika másik előnye, hogy az adatbeviteli munka is jelentősen csökkenthető megfelelő jelöléstechnikai- és más mérőeszközök alkalmazásával.

A LEAN szemlélet alkalmazása

Az egyik legelterjedtebb módszer a folyamatirányításban a Toyota által kidolgozott LEAN módszertan, amely ma már nemcsak a gyártásban, hanem a vállalati teljes folyamatrendszerben is alkalmazható. Lényege, hogy a vevő, vagy fogyasztó szempontjából teremt értéket a teljes értékláncban, miközben felszabadítja az emberi erőforrásokban rejlő képességeket. A nem-értékteremtő tevékenységeket, amelyek veszteségnek tekinthetők, igyekszik megszüntetni. Ehhez biztosít módszereket és eszközöket. Alkalmazásához szükséges a kísérletező szervezeti kultúra kialakítása, a hibák és sikerek iterációja.

Egy elemzés során a folyamatokat a következő szempontok szerint célszerű értékelni:

  • A vevő, vagy fogyasztó hajlandó-e érte fizetni és ez arányban áll-e a ráfordítással?
  • Jelent-e versenyelőnyt?
  • Elhagyása okoz-e problémát?
  • Csökkenti-e a kockázatokat?
  • Előírja-e törvény, jogszabály, szabvány?
  • Tartalmaz-e a vevő szempontjából szükségtelen ráfordításokat, amelyek veszteségforrásnak minősülnek?

Veszteségforrásnak tekinthetők, amelyekért a vevő nem hajlandó fizetni. Pl.: a szállítás, a túltermelés, a készletezés, az anyagmozgatás, a várakozás, a hiba, vagy selejtkár, amelyek megszüntetésén, vagy legalább csökkentésén folyamatosan dolgoznunk kell.

Egy példa

Az online (web-áruház) megrendelések teljesítésének folyamatát optimalizáltuk a következő módon:

  • Bevezettük a készletek raktárhely szerinti nyilvántartását vonalkód azonosítással;
  • A kiszedést átalakítottuk kétkörössé. Az első körben gyűjtötten, 20-asával összevonva hajtják végre a cikkek összegyűjtését, melyhez mobil adatgyűjtőket használnak. Második körben, a program által vezérelten, ideiglenes tárolókba helyezik a rendelésenként csoportosított cikkeket. A szortírozás gyorsan zajlik, a cikk vonalkódjának leolvasása után a képernyőn azonnal látszik, hogy hová kell tenni az adott cikket. A csomagokat szállítási mód szerint csoportosítva továbbítják a csomagolókhoz.
  • A csomagolás előtt az ellenőrzés, számlázás szintén gyorsan végrehajtható.
  • A kivételek kezelése szintén megoldott, pl. a készlethiányok miatti beszerzések automatizálva vannak.

A fejlesztés eredményeképpen az online rendelések teljesítésének folyamatát sikerült jelentősen felgyorsítani. A korábbi átfutási idő több mint a felével csökkent, így a szükséges dolgozói kapacitás és költség is jelentősen csökkent. Nem elhanyagolható, hogy a vevők elégedettségi szintje nagymértékben javult a pontos kiszállítások hatására.

Összegezve: A folyamatok szervezése és irányítása alapvetően meghatározza egy vállalat működési hatékonyságát. Teremtsünk olyan vállalati kultúrát, amelyben mindig a vevő, a fogyasztó elvárásait tartjuk szem előtt, és ebből kiindulva alakítjuk a folyamatok működését. Ha az Ön cége még nem így működik, mi szívesen segítünk!

 

 

Gazdálkodás – korszerűen

Hogyan tudja biztosítani az ERP rendszer a gazdálkodás irányítását?

A gazdálkodás alapinformációi elsősorban a pénzügy-számviteli modulban állnak rendelkezésre. Így a vevői- és szállítói számlák, a banki- és készpénzes forgalom, a hitel- és befektetések folyószámlái alapján a cash-flow előrejelzése, az ügyfél folyószámlák és a likviditási helyzet naprakészen kimutatható.

Minden gazdasági esemény vége a könyvelésben jelentkezik. A naprakész könyvelés alapján bármikor lekérdezhetünk eredmény kimutatásokat, költséghelyi- és munkaszámos kivonatokat, amelynek alapján a cég gazdálkodása megítélhető. Mivel a gazdasági események az értékteremtő, illetve azt kiszolgáló folyamatokban keletkeznek, ezért a pénzügynek és a könyvelésnek kapcsolatban kell állnia ezekkel a folyamatokkal, amit csak az integrált rendszer tud biztosítani. Például: az értékesítésben kezelt megrendelések teljesítésekor változik a készlet és keletkeznek a vevői számlák, amik a könyvelésben is megjelennek. Vagy a termelésben, illetve projektekben felhasznált anyagok, dolgozói teljesítmények, igénybevett gépi kapacitások, beszerzések szintén tekinthetők gazdasági eseményeknek, amelyeknek pénzügyi és könyvelési vonzata van.

Amennyiben rendelkezünk integrált rendszerrel, akkor nemcsak naprakész információink vannak, hanem elemezni is tudjuk a folyamatainkat az adatlefúrási technika segítségével. Nyomon tudjuk követni, hogy pl. egy költségérték a könyvelésben hogyan keletkezett, milyen események generálták?

Emellett nagyon fontosak az előrejelzések, ami a gazdálkodás kiszámíthatóságát biztosítja. Ha ismerjük a szállítói és vevői megrendelések határidőit, a gyártási programot, a projektek ütemtervét, akkor a rendszer ki tudja mutatni, hogy milyen várható bevételek és kiadások lesznek, illetve milyen költségek felmerülésére kell számítani. Ezáltal fel tudunk készülni a problémás helyzetekre és intézkedni tudunk arra, hogy elkerüljük ezeket. Például fizetési határidők átütemezésével, hitelek felvételével, vagy pénzeszközök befektetésével ki tudjuk simítani a pénzáramlást és javítani az eredményességünket.

Milyen üzleti előnyökre számíthatunk?

A fentiek alkalmazásával számos közvetlenül, vagy közvetve mérhető előnyhöz juthatunk. Néhány példa:

  • Minden szakvezető rendelkezik naprakész pénzügyi-gazdasági információval, ami az operatív döntések megalapozottságát segítik (pl. az értékesítő tisztában van tárgyaló partnere tartozásaival a cége felé);
  • A BMS-ERP rendszerben ezek az információk helytől és időtől függetlenül lekérdezhetők;
  • A jövőbeni pénzügyi folyamatok jobban kiszámíthatóak, ezáltal fel tudunk készülni a problémás helyzetekre, időben intézkedni tudunk az elkerülésükről;
  • A cég gazdálkodása átláthatóvá válik, a költségek elemezhetőek és ennek birtokában tehetünk a működési hatékonyság javítására intézkedéseket;
  • A cég működésének finanszírozása kiegyensúlyozottá, stabilabbá tehető.

Összegezve: Az integrált vállalatirányítási rendszerrel egy cég gazdálkodása átláthatóvá és ezáltal irányíthatóvá válik. Ha a növekedés elér egy bizonyos szintet, akkor érdemes egy ilyen rendszer bevezetésén elgondolkodni. Tapasztalatunk szerint a vállalatirányítási rendszer bevezetési projektek 2-3 éven belül megtérülnek!

vállalkozz digitálisan, egyedi erp megoldások

A cégek mobilitása ma már kulcskérdés

Az okos telefonok, tabletek ma már a mindennapjaink megszokott eszközeivé váltak. Miért ne lehetne ezeken üzleti információkat is kezelni? A legtöbb vállalatirányítási rendszer fejlesztésének iránya is erre mutat. Az a cél, hogy a felhasználókat, ügyfeleket, vevőket, partnereket helytől és időtől függetlenül ellássák a szükséges információval, illetve lehetőséget biztosítsanak az új adatok megadására is.

A leggyakrabban mobilizált területek például:

  • Vevői rendelések feladása
  • Ajánlatkérések fogadása és ajánlatadások
  • Helyszíni munkavégzések dokumentálása, pl. munkalapokon fényképekkel kombinálva
  • Információk lekérdezése készletről, folyószámláról, forgalomról, pénzügyi helyzetről, stb.
  • Raktári folyamatok támogatása (kiszedés, betárolás, leltár)
  • Beruházási projektek online követése
  • Teljesítmények elszámolása
  • Riasztások egyes események hatására
  • Mobil fizetés, stb.

Az okos telefonok szolgáltatásait egyre gyakrabban integrálják a vállalatirányítási rendszerrel – pl. naptár, üzenetek, térkép, fényképezés, GPS funkciók – amellyel a felhasználók munkáját tudják könnyíteni.

Mit várhatunk a mobil eszközök integrálásától?

Egyrészt a hatékonyság növekedését, ami az átfutási idők csökkenéséből, és ebből következően a működési költségek csökkenéséből adódik. Az információk keletkezésük pillanatában azonnal bekerülnek a központi adatbázisba, ami az operatív döntések gyors meghozatalát segítik. Így az esetleges hibák késői észleléséből adódó károk is kiküszöbölhetők.

Másrészt, – ha könnyen elérhetővé tesszük a cég termékeit, szolgáltatásait, akkor várhatóan, a forgalom is növekedni fog. Az egyik első mobil alkalmazás annak az áruházláncnak a megoldása volt, amely kiplakátolta metró megállókban QR kóddal a termékeit, amiket mobil telefonon egy kattintással meg lehetett rendelni. Mire az utas odaért a bolti megállóhoz, már össze is készítették neki a csomagot és csak át kellett vennie. Így például futball-meccsek előtt óriási sörmennyiséget tudtak értékesíteni.

A mobilitás hatása a működési rendszerre

A mobil eszközök nyújtotta rugalmasság a szervezet működésében is átalakulást hozhat. Miután nincs olyan mértékű helyhez kötöttség, mint korábban, nagyobb teret enged a távmunkának. Csökkenthetők az irodák méretei, kevesebb munkahelyet kell kialakítani, így ennek a költségei is csökkenthetők. Más munkamódszereket lehet alkalmazni az információk kicserélésére, a feladatok egyeztetésére, a problémák megoldására. Az információcsere nagyobb hangsúlyt kap a szervezetben, amihez a modern kommunikációs eszközök szintén új lehetőséget biztosítanak – pl. videokonferencia, skype, stb.

Összegezve: Az új információs technológiák szemléletváltást generálhatnak a cégvezetésben. A menedzsereknek érdemes elgondolkodni azon, hogyan tudják az üzletük sikerének növelésében ezt az eszközt minél jobban hasznosítani. A technikai lehetőségek szinte korlátlanok…

startup business, software developer working on computer at modern office

Hogyan építsünk controlling rendszert?

Mire jó a controlling rendszer?

A controlling rendszer a vezetők számára nyújt naprakész információt arról, hogyan és mennyire hatékonyan működik az irányításuk alatti szervezet, mikor van szükség vezetői beavatkozásra annak érdekében, hogy a problémák időben megoldódjanak, ne legyenek veszteségek.
A vállalati célokat az üzleti tervekben szokták megfogalmazni. A terveket nagyobb cégeknél lebontják résztervekre és meghatározzák az egyes szakterületek által elérendő célokat. Például: értékesítési-, marketing-, gyártási-, projekt-, beruházási-, fejlesztési terv, stb. és hozzárendelik a szükséges erőforrásokat, költségkereteket. A számszerűsített célokat a szervezet tagjai számára lebontják olyan mutatószámokra (KPI – Key Performance Indicator), amelyekkel egyszerűen követhetők mind az egyéni, mind a csoportos teljesítmények. Ehhez kapcsolják az érdekeltségi, motivációs rendszert, amellyel a célok elérését ösztönözni tudják.
A controlling rendszer méri a tényadatokat, kimutatja a tervhez képest az eltéréseket, illetve megadja a várható értékeket is, hogy a közeljövőben mire számíthatunk. Ezáltal a vezetőknek lehetőségük van a proaktív irányításra, hogy még a „rossz” bekövetkezése előtt intézkedni tudjanak és elháríthassák a veszélyeket. A controlling rendszer a menedzsment minden szintjén támogatja a vezetők munkáját.
A controlling rendszer egyik outputja a standard beszámoló rendszer, amely informálja a vezetőket a cég legfontosabb teljesítményeiről és elért eredményéről, illetve a tervtől való eltérésekről. Emellett szükség van ad hoc döntésekhez előre nem definiált információkat is előállítani annak érdekében, hogy megalapozottan lehessen dönteni. A controlling rendszer feladata az is, hogy segítse az elemzéseket a nagyobb időtávú adatok feldolgozásával, kimutassa a tendenciákat, törvényszerűségeket, amelyek alapján tervezni lehet a jövőbeni folyamatokat.

Hogyan építsük fel a controlling rendszert?

Minden gazdasági folyamat vége a könyvelés. A főkönyvben kell dokumentálni, hogy mekkora árbevételt sikerült elérni, milyen költségek és ráfordítások merültek fel, hogyan használták fel a cég vagyonát, mire költötték a tulajdonos pénzét. A controlling számára a könyvelés jelenti az egyik alap információt, ami a tényadatok kimutatásához szükséges. A vezetői eredményszámításhoz azonban szükség van a teljesítmények és költségek, illetve bevételek összekapcsolására. Ezért föl kell építeni a controlling alapstruktúrákat, amelyek a számlatükör mellett lehetővé teszik a kalkulációkat, többszintű fedezet számításokat.

A controlling alapstruktúrák a következők lehetnek:

• Költséghelyi struktúra – amely tükrözi a szervezetet olyan mélységig, ahogy a hatékonyság követése fontos, valamint azokat az erőforrásokat, amelyek költségét, kihasználtságát, teljesítményét mérni szeretnénk;
• Költségviselő struktúra – amellyel az értékteremtő tevékenységek eredményességét akarjuk követni. Ez lehet munkaszám rendszer, projektazonosító, gyártási rendelésszám, vevői rendelésszám, stb., ami a cég tevékenységét tükrözi.
• A fentiek mellett szükségesek lehetnek további szempontok is, amelyek alapján kalkulációkat szeretnénk végezni. Például: egy erdőgazdaságban fontos az erdőrészlet azonosítása, ahol egy tevékenység – pl. erdőtelepítés, vagy fakivágás – történik, vagy egy útépítésnél az útszelvények megkülönböztetése, vagy a közlekedésben a járatok felbontása járatszakaszokra, stb.

Az alapstruktúrák abban segítenek, hogy hivatkozni lehet rájuk, amikor egy költség, vagy árbevétel felmerül, és nem utólag kell nagy munkával megadni ezeket a hivatkozásokat. Így már az elsődleges könyvelésből is nagyon sok vezetői információ nyerhető ki.
A teljesítményadatok gyakorlatilag a szakterületeket támogató szoftverek adatbázisából származnak. Integrált vállalatirányítási rendszer esetében ez egyetlen adatbázis, nem integrált célszoftverek alkalmazása esetén ez több adatbázis is lehet. A controlling feladata, hogy konszolidálja az adatokat és előállítsa a standard beszámolókat a vezetők számára.

Önnek van már jól felépített controlling rendszere? Ha nincs, írjon nekünk, mi segítünk!

rövid reakcióidő

Szemléletváltás a vállalatirányításban

Az informatika egyre inkább hajtóerejévé válik a vállalati stratégiáknak. Az újfajta vállalatirányítási rendszerek olyan lehetőségeket és eszközöket adnak a vezetők kezébe, amelyekkel ha élni tudnak, akár ugrásszerű fejlődést is elérhetnek a vállalkozásukban. Melyek azok a legfőbb fejlődési irányok, amelyekkel ma már biztosan számolhatunk? A cikkben erre keressük a válaszokat.

Felhősödés (Cloud computing)

Az integrált vállalatirányítási rendszerek felhőbe történő költöztetése kezd gyakorlattá válni. Elsősorban azokat a funkciókat, modulokat teszik ily módon elérhetővé, melyek használata nem helyhez kötött, és üzleti előnyt jelent az információk helytől és időtől független elérése. Ilyenek például: az értékesítési folyamatok, az ügyfélkapcsolatok menedzselése (CRM), az ügyfélszolgálat, a helyszíni szolgáltatások végzése, a szállítmányozásban a járművek és áruk útjának nyomon követése, vagy a logisztikai folyamatok irányítása, stb. De szerephez juthat a könyvelésben is, ha naprakész pénzügyi és gazdálkodási információkat szeretnénk kapni oly módon, hogy a bizonylatokat elektronikus úton időben eljuttatjuk a könyvelőhöz, aki akár azonnal fel is tudja dolgozni azokat.

Internet of Things (IoT) – a dolgok internete

A különféle gépeket, eszközöket már régóta vezérelhetővé tették a konstruktőrök, ha szerették volna automatizálni a működésüket. Például a kemence hőmérséklet szabályozása, forgácsoló gépek beállításainak szabályozása, stb. A mért adatokat ezek az eszközök általában csak időszakosan tárolják, amelyeket szükség szerint offline módon letölthetnek és megőrizhetnek.

Az újdonság az, hogy ha beépítenek ezekbe az eszközökbe egy ún. Micro Controller Unit (MCU) egységet, akkor kommunikálni képesek az interneten keresztül különböző alkalmazásokkal, adatbázisokkal. Ezzel lehetőség teremtődik arra, hogy a mért adatok automatikusan és online bekerüljenek egy adatbázisba, és így valós időben beavatkozhassanak a folyamatokba. Az adatok felhasználásával további feldolgozások végezhetők. Pl. ha a gépjárműkövetés adatai bekerülnek a központi rendszerbe, akkor automatikusan elkészülhetnek a menetlevelek, kiszámolhatók a járat költségei, a dolgozó teljesítménye, stb. anélkül, hogy bármilyen adatot külön kellene rögzíteni. Az adatok elemzésével olyan döntéseket hozhatnak, amelyekkel megelőzhetik hibák, vagy káresemények bekövetkezését, vagy jobban fel tudnak készülni a várható eseményekre. Az IoT megoldásokkal az erőforrások gazdaságosabb felhasználását, az energia és egyéb költségek csökkenését is elérhetjük.

Big data

A vállalatirányítási rendszerek adatbázisai hatalmas mennyiségű tranzakciós adatot tartalmaznak és a fentiek alapján a növekedési ütemük is egyre gyorsul. Érdemes ezt az adatmennyiséget új szempontú megközelítésekkel elemezni, összekapcsolni más adatbázisokkal, amelynek révén sokszor meglepő eredményeket kapunk. Kiolvashatunk tendenciákat, viselkedési módokat, várható trendeket, eddig rejtett összefüggéseket, amelyek alapján hozhatunk fejlesztési, beruházási döntéseket, változtathatunk a folyamatokon, elkerülhetünk kockázatokat, stb. Ma már számos szoftver áll a rendelkezésünkre, amelyekkel ezek az elemzések könnyen elvégezhetők.

Milyen üzleti előnyökre számíthatunk?

A fenti előnyöket kínáló vállalatirányítási rendszerek alkalmazásával számos közvetlenül, vagy közvetve mérhető előnyhöz juthatunk. Néhány példa:

  • Mobilizálhatjuk üzletünket, a helyhez kötöttség és időkorlát megszűnik;
  • Felgyorsíthatjuk a folyamatokat, ezáltal rövidebb átfutási időkkel számolhatunk, rugalmasabban tudjuk teljesíteni a megrendeléseket;
  • Az adatrögzítésre és ellenőrzésre fordított idő lecsökken, helyette elemzésekre és stratégiák kidolgozására lehet fókuszálni;
  • A jövőbeni folyamatok jobban kiszámíthatóak, ezáltal a kockázatok csökkenthetők;
  • A működési hatékonyság javul, amely alacsonyabb költségeket és így magasabb profitot eredményez;
  • A vevők viselkedésmintái alapján személyre szabott ajánlatok készíthetők, amellyel nagyobb piaci részesedés érhető el.

Összegezve: Minden cégvezetőnek érdemes átgondolnia az üzleti modelljét, hogy az új informatikai eszközökkel hogyan tudná a vállalkozását nagyobb növekedési pályára állítani. A lehetőségek adottak, élni kell vele! Írjon nekünk, mi segítünk!